4.fejezet ~ Larry Stylinson

Sziasztok! 

Itt is a negyedik rész. Legyetek elnézőek, egy kicsit beteg vagyok!

1104 oldalmegtekintés..tökéletes karácsonyi ajándék! :))

Remélem holnap megkapom az Our Moment-et! ^^ (már ha azt kapom)

A tesómtól kaptam egy I <3 Niall pólót..imádom! <3

Jó olvasást! :)

4.rész

u.i.:Harry haja *Q* Lou :) <3

Louis

Nem tudok aludni. Csak arra tudok gondolni milyen csodálatos volt ma.

Nem a film, nem a palacsinta, de nem is a popcorn...hanem Ő. Kezdek teljesen megőrülni! 

Az az igazság hogy félek. Sőt, rettegek.

Rettegek attól, hogyha bevallom hogy érzek akkor elveszítem.

Rettegek attól, hogy soha többé nem szólna hozzám.

Rettegek attól, hogy elítélne.

Rettegek attól, hogy ha megtudja soha többé nem akar látni.

De legjobban attól rettegek, hogy Ő nem érez úgy ahogy én. És sajnos ez elég valószínű. Úgy értem..voltak jelek. Egyértelműnek tűntek egy pillanatig, de valószínűleg csak beképzeltem. 

Nincs esélyed Louis..fogd fel!

NINCS ESÉLYED!

Soha nem volt..legalábbis az agyam ezt mondja. De még az agyam sem szállhat szembe a szívemmel. Nem elég hozzá! Semmi nem elég erős ahhoz, hogy elnyomja azt amit érzek. 

Elég! Hagy abba! Csak állj meg egy pillanatra! Tegyél egy lépést vissza és nézz az életedre! Megéri érte küzdeni? Őszintén..megéri?

Teljes mértékben!

Semmi nem vagyok nélküle. Olyan nekem mint az oxigén. Őszintén hálás vagyok a szüleinek, hogy létrehoztak egy ilyen elképesztő embert. Nincs hozzáfogható!

Na ugye..szóval rázd meg magad, állj fel és küzdj érte tovább még akkor is ha néha teljesen értelmetlennek és esélytelennek tűnik! 

Tudom hogy néha félsz..nagyon! De ne félj a szerelemtől..add át neki magad! 

Le tudnád úgy élni az életedet, hogy nem próbáltad meg? Hát persze hogy nem!

Szóval kérlek ne add fel! 

Úgysem tudnád megtenni igaz? 

Persze, hogy nem! Nem lennél rá képes!

Nem vagy elég erős ahhoz, hogy lemondj róla és soha nem is leszel az! De ahhoz elég erős vagy hogy megszerezd, ha igazán akarod!

Akarom!

Még mindig értelmetlennek és esélytelennek látod?

Nem.

Azért mert egyáltalán nem az..nem fogod megbánni! Ígérem!

Harry

Nem fér a fejembe hogy lehet valaki ennyire csodálatos! Nem tudtam levenni róla a szemem..

Nem gondolom, hogy ez normális, de már nem küzdök ellene. Nincs értelme. 

Tulajdonképpen nincs is mi ellen küzdenem..úgy értem..nem vagyok meleg. Ez csak Louis! Louis, Louis, Louis. Csak Ő. Senki más!

Muszáj megszereznem őt! Ez az egyetlen lehetőség! Belehalnék ha nem lenne az enyém!

Próbáltam nem rá gondolni..de értelmetlen volt próbálkoznom is! Nem megy ez nekem!

De hogy szerezzem meg? Hogy érhetném el, hogy az enyém legyen..örökre?

Félek...hogy megijeszteném.

Hogy nem kellenék neki..hogy ezzel az egésszel csak azt érem el, hogy elüldözzem magam mellől. 

És ez az amit nem bírnék ki.

Hogy soha többé nem látom...hogy megutál és csak az emléke marad nekem. 

Annak az emléke hogy milyenek voltunk együtt..

Ugyanakkor tudom, hogy lépnem kell valamit..méghozzá gyorsan.

Inkább kockáztatok minthogy 60 évesen egy nap arra ébredjek, hogy akkor régen nem cselekedtem és ezzel elrontottam az egész életem. Az borzalmas lenne.

Inkább veszítem el abban a tudatban, hogy én megpróbáltam, minthogy ölbe tett kézzel üljek és az első sorból nézzem végig ahogy életem szerelme szépen lassan elsétál mellettem, kicsúszik a kezeim közül.

Valószínűleg az lenne életem legnagyobb hibája..és ezt nem fogom elkövetni!

Semmi és senki nem akadályozhat meg abban hogy az enyém legyen!

Örökre és végérvényesen! 

Nem hagyom! A szívem nem hagyja!

Ellenben az agyammal...az agyam, nos...hajthatatlan. 

Nem akarja! Ki akarja irtani az érzéseimet! 

Nem tudja mire vállalkozott..ugyanis ez több mint lehetetlen!

Én mindig szeretni fogom őt, mindenhogyan!

Szeretlek Lou! Örökké.

Mára ennyi! :)

Rá akartam egy kicsit menni a fiúk gondolataira! Szerintem már ideje volt, hogy tisztázzák magukban mit akarnak!

Még nem kívánok boldog karácsonyt, addig még úgyis találkozunk! ;)

Nálunk nagyban meg a sütögetés. Mézeskalács meg minden finomság, úgyhogy a hangulat már megvan! ^^

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tetszett!

Kommenteket nagyon nagy szeretettel várok!

Jóéjt! xx

3.fejezet ~ Larry Stylinson

Sziasztok!

Ne haragudjatok a késedelem miatt! Semmi időm nem volt múlt héten. Nem csak a blogra..semmire.

De most itt vagyok és meg is hoztam a harmadik részt!

Ígérem kárpótolni foglak titeket a kimaradásom miatt! 

Jó olvasást! xx

HOLNAP új rész!

3.rész

Louis

Arra ébredtem, hogy valaki leejtett valamit. Pillanatokkal később megláttam. Hát persze...Niall. Épp a hűtőben kotorászhatott amikor meglökte a tejet a könyökével ami hangos puffanással a márványpadlóra esett.

Körülnéztem és elmosolyodtam a látványon ami elém tárult. Liam  mellettem a kanapén résnyire nyitott ajkakkal, Zayn a fotelben félig lecsúszva és Harry a földön hason fekve.Tegnap este filmmaratont tartottunk a srácokkal. Őrült buli volt! Még alszanak ezért halkan kiosontam Niallhöz.

-Jó reggelt! -köszöntöttem.

-Jó reggelt! -mondta, miközben tömte magába a palacsintát...éhes voltam.

-Mi az? -kérdezte én pedig egyszer rá egyszer a palacsintára néztem.

-Éhes vagyok...kaphatok egyet? -néztem rá kiskutyaszemekkel. Egy pillanatig összehúzott szemekkel meredt rám, aztán megszólalt.

-Na jó...de csak egyet! Azért mert hoztál nekem tegnap kaját! -vigyorgott és elém tolta a tányért. Jóízűen haraptam bele a lekváros palacsintába.

-Figyelj csak..-kezdte.

-Igen?

-Nem láttátok valamerre a fekete kártyámat? Mindenhol kerestem! -mondta aggodalmasan én pedig csak mosolyogtam az orrom alatt.

-Nem is tudom..nézd meg a szobádban! Ott kell lennie.

Egy hosszú percig csak némán pókerarccal bámult rám..majdnem elröhögtem magam. Azt hittem leesett neki, de aztán megszólalt.

-Jó, majd megnézem! -azzal fölállt és a hűtő felé indult. Kivette a kakaót és töltött magának egy bögrével. Épp én is kérni akartam amikor

-Abból én is kapok? -kérdezte egy mély, rekedtes hang mögöttem.

-Talán..-mondta Niall és elővett még egy bögrét.

-Én is kérek! -tettem hozzá.

-Oké! Mindjárt kész is! -azzal letette elénk az isteni csokis italt. Időközben Harry leült mellém. Csak egy fehér pólót és az alsógatyáját viselte. Niall leült velünk szembe és belekortyolt a kakaóba.

-Hogy aludtatok? -kérdezte Ni.

-Én jól amíg le nem verted a tejet..-mondtam egy hatalmas művigyorral az arcomon.

-Véletlen volt. Amúgy meg csináltam neked kakaót szóval..

-Én meg hoztam neked Nando's-t.

-Kaptál a palacsintámból!

-Hoztam neked Nando's-t!!

-De..-kezdett volna bele, de Harry félbeszakította.

-Hagyjátok abba! Nyugi! Néha olyanok vagytok mint egy rossz házaspár..-mondta mire kapott mindkettőnktől egy vérfagyasztó pillantást.

-Igen? Harry..komolyan? -mondta Niall. Hazz az asztal fölé hajolt miközben a könyökén támaszkodott.

-Igen..komolyan! -mosolygott.

-Na jólvan srácok gyerünk, öltözzetek! -mondta Harry.

-Mi? Miért? Hová megyünk?

-Moziba. -mosolygott.

-És Zayn-ék? -kérdezte Niall.

-Még javában alszanak. Hagyjuk őket pihenni.

-Oké..akkor készüljünk el! 15 perc múlva ugyanitt. -mondta Niall.

-Rendben.

-Oké! -mondtam majd mindenki elindult a szobájába. Niall konkrétan felrohant a lépcsőn..biztos a haját akarja belőni. Épp a fölértem a lépcsőn és a szobám felé indultam volna amikor Hazz megszólított.

-Lou..-megfordultam a tengelyem körül és szemtől szemben álltam vele.

-Tessék?

-Mit akarsz nézni?

-Mi? Öhm..nem tudom. Majd ott eldöntjük! -mondtam

-Ja..hát oké! Akkor én most..

-Én is! -mondtam

-Siess, nem akarok sokat várni rád! -mondta. Valami furcsa volt a szemében.

-Sietni fogok! -mondtam egy apró mosollyal az arcomon amit viszonzott.

Harry

-Siess, nem akarok sokat várni rád! -mondtam mielőtt még végiggondoltam volna.

-Sietni fogok! -mosolygott amivel megnyugtatott..nem esett le neki hogy nem úgy értettem. Én is rámosolyogtam majd mindketten a szobánkba indultunk. Felöltöztem, megmostam a fogam és beállítottam a hajam. Egy sötétszürke farmert vettem fel fehér pólóval, a nyakláncommal és a fekete conversemmel. Erre vettem föl a barna bőrdzsekimet. Még egy utolsó pillantás a tükörbe és elindultam lefelé. Lou már ott volt, de Niall még sehol. Élből megfordultam és a szöszi szobája felé vettem az irányt.

-Niall James Horan ha 2 percen belül nem vagy a konyhában itt hagyunk. -dörömböltem az ajtaján.

-Ne, itt vagyok! Jövök már! -nyitott ajtót vigyorogva mire és mosolyogva megráztam a fejem.

-Indulhatunk? -kérdezte Lou mikor leértünk.

-Persze..gyerünk. -mondtam majd a garázshoz indultunk. Úgy döntöttem a Range Roveremmel megyünk mivel a mozi jó 10 percre van innen. Az út csöndesen telt el a rádiót leszámítva. Egy Miley Cyrus szám ment..azt hiszem Obsessed a címe. Igen. Mikor odaértünk sietősen indultunk be a moziba. Az eső szemerkélt. Senki nem vett észre, de akinek mégis sikerült azt nem érdekelte. Szinte csak 30 év feletti párok voltak ott. 

-Szóval..mit nézünk? -fordultam Lou felé.

-Nem is tudom..Niall te mit akarsz nézni? -kérdezte a szőkeséget.

-Talán megnézhetnénk a Lecsót. -vetette fel csillogó szemekkel.

-Kizárt. -ellenkeztem.- Ha harmincszor nem láttuk akkor egyszer sem. Erre keresztbe font  karokkal, gyilkos tekintettel meredt rám.

-Nem tudnál valami mást választani? -kértem kedvesen mire duzzogva megvonta a vállát.

-Akkor nézzük meg a legújabb Harry Pottert! -mondta még mindig morcosan.

-Oké! Az neked is megfelel Lou? -kérdeztem.

-Persze! -bólintott mosolyogva. Valószínűleg jól szórakozott rajtunk.

-Hozzak popcornt? -kérdeztem mosolyogva Niall-t mire felcsillant a szeme és megenyhült.

-Igen!! -mosolygott.

-Jól van! Addig vegyétek meg a jegyeket és üljetek be! -mondtam

-Pár perc múlva bementem a vetítőterembe, ahol már sötétség volt. Szemeimmel egy szőke és egy barna srácot kerestem és meg is találtam őket. Valahol a hetedik sor körül ültek középütt. Alig voltak a teremben rajtunk kívül csak 2 pár és 2 lány 2 fiúval. Valószínűleg dupla randin voltak mivel inkább egymással voltak elfoglalva mintsem a filmmel. Helyet foglaltam Niall és Lou között. Odaadtam Niallnek egy doboz popcorn-t és egy kólát. Majd Lou-nak is az övét. Épp a sajátomat kezdtem volna el enni amikor Niall kikapta a kezemből.

-Hé, az az enyém! -mondtam felháborodva, ő azonban nem is hallotta. Csak hipnotizálva meredt a vászonra miközben automatikusan újra és újra a szájához emelt egy kis popcornt. Visszafordultam a vászon felé, majd éreztem hogy valaki jobbról megbök. Lou. Kettőnk közé helyezte a popcornját amit egy mosollyal és egy  'köszönöm'-mel díjaztam. Negyed óra múlva már mi is a film hatása alá kerültünk. Épp nyúltam volna a dobozba amikor éreztem, hogy ő ugyanezt teszi. Összeértek az ujjaink. Ez maradhatna így..mondjuk örökre. Hirtelen összenéztünk. Féltem, hogy mi fog történni de a zavaromat látva csak rám mosolygott..én is ugyanezt tettem. Ahogy a film véget ért komótosan a kocsi felé indultunk majd beszálltunk. Niall-t úgy kellett odavonszolni..láthatóan nagyon elfáradt a popcorn zabálás közben. A hazaúton a filmről beszéltünk. Nagyon tetszett. Valamikor csinálhatnánk egy HP maratont. Lou és én kikászálódtunk a kocsiból. És Niall? Kinyitottam a hátsó ajtót ahol a szöszi mélyen aludt. Mosolyogva ráztam meg a fejem és felkaptam. Lou kinyitotta a bejárati ajtót én pedig fölsiettem vele a lépcsőn és a szobájába vittem. Mikor leindultam láttam hogy Lou a konyhapultnak támaszkodva vár. Kérdőn néztem rá.

-Én..-kezdte majd elhallgatott. 

-Tetszett a film? -kérdeztem próbálva oldani a hangulatot.

-Igen. Egyik hétvégén csinálhatnánk egy maratont. -mondta egy apró mosollyal.

-Az nagyon jó lenne.-mosolyogtam mire megcsörrent a mobilom. Gyorsan kicsúsztattam a zsebemből a készüléket. Liam szólt bele.

-Szia! -mondta.

-Szia! Mi a helyzet?

-Semmi. Zaynnel elugrottunk egy pizzériába miután arra ébredtünk, hogy üres a ház.

-Bocsánat! Csak elmentünk mozizni és ti még aludtatok.nem akartunk fölkelt..

-Mindegy. Semmi baj! Csak azt akartam hogy vigyünk nektek valamit?

-Uhh..igen! Nekem egy sonkás-kukoricásat és..-Lou-ra nézem. -Te mit kérsz? -kérdeztem tőle.

-Ugyanazt! -mondta mosolyogva amit én viszonoztam. -Két sonkás-kukoricásat és egy hawaii-t Niallnek.

-Oké, meglesz! Szia! -köszönt el Liam.

-Szia! Köszi!

Lou-val elindultunk fel a lépcsőn..épp fölértünk amikor megszólalt.

-Harry..

-Igen? -kérdeztem miközben felé fordultam.

-Én csak azt akartam mondani, hogy...hogy nagyon jól éreztem magam! -madarat lehetett volna fogatni velem amikor ezt kimondta.

-Ennek örülök. Én is. -mondtam. Ott álltunk egymásra vigyorogva néma csendben.

-Későre jár..menjünk aludni! -mondta.

-Rendben. -feleltem és elindultam a szobám felé.

-Akkor jóéjt Haz! -mondta.

-Jó éjszakát Lou! -köszöntem el tőle.

Szeretném megköszönni az 1054 megtekintést! Nagyon sokat jelent! :) x

Készüljetek a különleges karácsonyi kiadásra!

Mit szeretnétek karácsonyra? Én az Our Moment-et. Szerintem nem vagyok egyedül.

Lehet hogy megkapom. Anyukám gyanúsan viselkedett! :)

Írjatok valamit! Hogy vagytok? Mit csináltok karácsonykor?

Holnap új rész!! Komizzatok! Köszönöm, hogy elolvastad! xx

2.fejezet ~ Larry Stylinson

Sziasztok! 

Ne haragudjatok, hogy megvárattalak titeket!

 Ezentúl hétvégenként fogok frissíteni annyi részt amennyit tudok!  :)

Remélem ti is néztétek tegnap a 1DDay-t!
Én végig néztem és eszméletlen volt! <3

Niall lilára festette a haját..ahhw! :3

Ahol látjátok majd a csillagot a mondat elején, ott indítsátok majd el!

Addig NE nézzétek meg! Hadd legyen meglepi, mondjuk szerintem sejtitek!

Szóval a csilagtól...: http://www.youtube.com/watch?v=Qjfyj6smNV8

Jó olvasást! xx

Harry

Másnap reggel a nappaliból beszűrődő hangra ébredtem. Először nem tudtam mi az de aztán rájöttem, hogy megy a tévé. A hangok alapján valami mese..Louis-t ismerve különösen. Szerintem Hupikék Törpikék.

Lassan kikászálódtam az ágyból és a mosdóba mentem. Gyorsan arcot mostam majd kiléptem a szobából. Ahogy a elindultam lefelé a lépcsőn megláttam Lou-t. A kanapén ülve nézte a mesét egy csésze teával a kezében.

-Jó reggelt! Hát te? -kérdeztem akaratlanul is elmosolyodva a látványon.

-Reggelt. -vjgyorgott. - Nem tudtam aludni úgyhogy inkább lejöttem. -mondta.

-Miért nem? -kérdeztem.

-Fájt az oldalam. -mondta.

-Miért nem ébresztettél fel? -kérdeztem értetlenül.

-Nem volt szívem. -mosolygott.

-Mondtam, hogy szólj ha van valami. -mondtam.

-Ne haragudj..csak így jobbnak láttam. -mondta.

-Jobbnak láttad? Megkértelek. -kezdett frusztrálni, de nem akarok veszekedni.

-Tudom és ne haragudj. -nézett rám a nagy kék szemeivel.

-Rendben van de legközelebb légyszíves.. -kértem.

-Jólvan. Szólni fogok. -mondta.

Lehuppantam mellé a kanapén.

-Hé óvatosabban! A teám! -nézett rám tetetett haraggal

Nevetnem kellet rajta amire óvatosan ő is elmosolyodott.

-Kérsz? -kérdezte.

-Igen!

-Szolgáld ki magad! -mondta a lehető legnagyobb mosollyal az arcán miközben a konyha felé mutatott.

-Köszi! -mondtam lebiggyesztett ajkakkal. Nevettünk.

Amint vége lett a mesének felöltöztünk. 

-Éhes vagyok. -panaszoltam.

-Én is. Összeütünk valamit? -kérdezte csillogással a szemében.

-Sajnos most nem szeretnék semmi répás dolgot vacsorára Lou, de szavadon foglak. Egyébként is kedvem támadt sétálni. Üljünk be valahova.

-Hát jólvan! Neked mikor nem támad kedved sétálni? -egyezett bele egy kis műhisztivel. -Amúgy hova megyünk?

-Egyet találhatsz. -mosolyogtam - Niall itthon hagyta a Nando's fekete kártyáját.

- Ravasz. -ismerte el egy mosollyal az arcán.

.Akkor indulunk? -kérdeztem.

-Menjünk. -mondta.

*(indítsátok a zenét!) Gyalog mentünk úgyis jó idő van. A Nando's pedig csak 20-25 perc a háztól gyalog. Legalább megjárjuk magunkat. Már csak kb. 10 percre voltunk tőle amikor a semmiből elkezdett esni. Mit is vártam. Ez London.

Lou-val összenéztünk. Tőlem várt megoldást. Kb. 50 méterre láttam valami fülkét egy bezárt bolt mellett. Egy telefonfülke lehetett.

-Oda! -mondtam Louis-nak miközben elkezdtünk a fülkéhez rohanni. Nem sokat láttam a zuhogó esőtől.

Szinte beestünk a különös telefonfülkébe ami nem is telefonfülke volt hanem egy fényképezőfülke.

A tükörben helyreráztam a fürtjeimet.

-És most? -kérdezte Lou.

-Hát egy ideig biztos itt leszünk. -kinéztem az égre és a fekete felhők teljesen beborították az eget. Olyan volt mintha éjfél lenne.

-Van apród? -kérdeztem. Összenéztünk és kitaláltuk mivel foglaljuk el magunkat.

Csináltunk jó pár fotósorozatot. Szétröhögtük magunkat.

Elállt az eső de már nagyon sötét volt. Megfogtam Louis-t és magammal rántottam. Elfogott egy életérzés..

Louis

Megfogta a karom és magával rántott. Nem szóltam semmit csak követtem. Elkeztünk futni a halványan kivilágított úton. Ugráltunk és táncoltunk. Harry elkezte üvölteni a Forever Young-ot. Benne voltam.

Ha valaki most látott akkor azt hitte hogy elment az eszünk, de nem tudott érdekelni! Magával rántott a pillanat...mármint Harry.

Kb. 5 perc után elértünk egy ledcsövekkel kivilágított épülethez.  

-Ez nem a Nando's! -mondtam.

-Tudom! -mondta mosolyogva és behúzott maga után.

Egy bowlingteremben voltunk. Senki nem volt ott rajtunk kívül. Harry befizetett 2 órára.

Nem tudtuk eldönteni melyikünk áll nyerésre mert nem figyeltük mikor ki jön ezért össze-vissza gurítottunk. Amikor gurított volna elsikítottam magam ezzel halálra rémítve. Teljesen elszúrta. Felém fordult. Rájöttem, hogy ezt nem kellett volna.

-Gyere csak ide! -mondta játékosan. Rosszat sejtettem. Elfutottam tőle de utánam rohant. Körbe-körbe rohangáltunk a teremben. Ugráltunk a pályák között. Harry felbukott az egyik pálya szegélyében. Láttam, hogy nem esett nagyot de azért nagyon vicces volt. Kitört belőlem a nevetés. A következő pillanatban a földön találtam magam.

-Harry ne! Hagyd abba! -fulldokoltam a nevetéstől miközben csikizett.

-Soha! -kiáltotta el magát. Amikor már tartott olyan erősen a földön lelöktem magamról és elfutottam. Utolért.

-Várj, várj, várj... -mondtam. -Játsszunk. 3/3. Ha nyerek akkor nem csikizel. Láttam az arcán hogy fontolóra veszi az ajánlatot. Összehúzott szemekkel nézett rám.

-Rendben! -vigyorgott miközben a kezét nyújtotta. Kezet fogtunk ezzel megpecsételve az alkut aztán elvettünk egy-egy golyót. Én kezdtem.

Koncentráltam......ééés. Telitalálat! Ezaz!

-Te jössz! -mondtam magabiztosan mosolyogva.

Rámnézett egy "komolyan? ugyan már.." pillantással. Ő is vitte az egészet. Francba.

-Még van 2 kör! -mondtam.

-Ha te mondod! -Nevetett hangosan. gurítottam és teljesen mellément..egyet sikerült eldöntenem.

-Mindegy a harmadikat úgyis viszem! -motyogtam magamnak

-Gondolod? -kérdezte hitetlenkedő mosollyal az arcán. Nem hittem hogy hallja. Gurított és megint vitte mindet.

-Nekem is sikerülni fog! -jelentettem ki és mérgesen felkaptam az egyik golyót..elég nehéz volt. A megemelkedett adrenalinszintemnek köszönhetően nem gurítottam, hanem dobtal a golyót. Igen ám..csak amikor földet ért betörte a pályát. A recepciós és a biztonságiőr odakapta a fejét..váltottak egy pár szót aztán a biztonsági őr elindult felénk.

-Hoppá. -mondtam

-Azonnal távozzanak! -mondta és kitolt minket az épületből. Megvártuk amíg betrappol a terembe majd egy nagyon hosszú másodpercig csak néztünk egymásra kifejezéstelen arccal...aztán hirtelen elkezdtünk röhögni. Nagyon nevettünk. Majd' megfulladtam.

-Gyere! -mondta. Sétáltunk egy 5 percet és odaértünk a tényleges úticélhoz. Ekkor már 23.00 volt. Beültünk és rendeltünk. Én egy sajtos makarónit kértem répás salátával, Harry pedig egy marha szeletet krumpli körettel és édes-savanyú szósszal. Desszertnek étcsokis tortát ettünk. Még vettünk 3-4 chicken box-ot. Niall Liam és Zayn ugyanis ma jönnek haza és ha nincs kaja akkor 

Niall hisztis lesz..és ha Niall hisztis lesz. Háát..jobb lesz ha azt elkerüljük. Tele voltam. Ránéztem a telefonomra..jó ég 23:34 van. Niallék?

-Fél tizenkettő múlt. Mikor jönnek Niallék? -érdeklődtem.

-Valószínűleg nemsokára leszállnak. -mondta

-Mivel jönnek haza? -kérdeztem.

-Taxival. -mondta 

-Indulunk? -kérdeztem.

-Gyerünk! De csak lassan..nagyon bezabáltam! -mondta mosolyogva. Fizettünk aztán két szatyornyi csirkével hazasétáltunk.

Lepakoltunk és átöltöztünk. Ekkor hallottuk, hogy nyílik az ajó.

-Végre itthon! -mondta Niall. -éhezem!!!! Lou! -kiáltotta és a nyakamba ugrott.

-Szia Niall! Mi a helyzet? -még mindig nem engedett el. Hiányoztak. 

-Lou.. -kezdte és az óriási kék szemeivel szinte könyörgött.

-Chicken boxok a konyhapulton. -mondtam mielőtt még befejezhette volna a mondatot.

-Tudod, hogy szeretlek! -már ott sem volt..nagyon jót nevettek rajta.

-Zayn, Liam! Sziasztok! -üdvözöltem a barátaimat miközben megöleltük egymást.

-Szia Lou! -köszöntöttek egyszerre. Eközben Harry az extázisban lévő Niall-t figyelte miközben evett..inkább úgy mondanám, hogy elpusztította a csirkét. Harry jól szórakozott.

-Liam, Zayn! -oda fordultak hozzá. -félretettem nektek egyet mondta mosolyogva. Gyönyörű volt. Azt kell tudni a chicken box-ról hogy rengeteg van benne. Mi hoztunk 4-5-öt belőle. Niallnél már csak 2 volt Harry kezében pedig csak egy amit Zaynéknek vett el. A két srác lehuppant a kanapéra miután Harry odaadta nekik a kaját.

-Kértek? -kérdezte Liam. Összenéztünk Harry-vel.

-Nem! -feleltük egyszerre.

Remélem tetszett! :) x

1.fejezet ~ Larry Stylinson

Sziasztok! :) Ez lenne az első rész. Sokat gondolkoztam azon hogy nekikezdjek-e ennek a blognak és most végre rászántam magam. Ez az első fanfiction-öm szóval legyetek elnézőek! :D Amint tudom hozom az új részt. Ha késik a rész annak valószínűleg oka van és ki is fogom fejteni. Ne haragudjatok az elírásokért vagy a fogalmazási hibákért. Próbálok odafigyelni!

Jó olvasást! Visszajelzéseket szeretnék! :)

Can you be my Harry?

And I'll be your Louis.

-

Larry Stylinson fanfiction

1.rész

Louis

Kora reggel van és én tök egyedül nézem a Hupikék Törpikéket egy csésze teával a kezemben. Nem vagyok normális. Ki kéne használnom, hogy most van időm pihenni de nem megy. Egész éjszaka forgolódtam. Egyszerűen képtelen voltam elaludni. Nem tudok másra gondolni csak a tegnap estére..persze a sajgó oldalam is segített ébren maradni.

Elmentünk sétálni..kettesben. Ott voltam vele és egy szót sem szólt mégis tudtam mire gondolt vagy..legalábbis sejtettem.

***

-Mi a baj? -kérdeztem.

Hirtelen fölkapta a fejét. A szél az arcába söpörte a fürtjeit. Nehezére esett elüldöznie a tincseket a gyönyörű szemei elől. Még így a félhomályban is csillognak.

-Nincs semmi. Csak elkalandoztam. -villantott egy álmosolyt. Nekem nem tud hazudni!

-Ugyan már! Innen hallom ahogy kattognak a kis fogaskerekek a fejedben. -erősködtem. -Tudod, hogy nekem elmondhatod Haz. Kezdek aggódni érted! -megálltunk szemben egymással.

-Nem is tudom..annyira elcseszett ez az egész! -mondta.

-Mi? -hallgatott. -Harry Edward Styles mi a baj? -kérdeztem tagoltan miközben kezemet a vállára helyeztem bíztatásul. Nem tudtam ellenállni..egyszerűen már nem bírtam ki anélkül hogy hozzá ne érjek. Kicsit megingott.

-Haz, jól vagy? -kérdeztem riadtan. Komolyan megijesztett.

Harry

-Haz, jól vagy? -kérdezte azon az angyali hangján. Az ajkai elváltak egymástól..a tökéletes ajkai. Mi lenne ha...miket nem gondolok. Mindenesetre amikor a kezét a vállamra helyezte úgy éreztem kicsúzik alólam a talaj..

-Öhm..én..jól vagyok. Erős a szél. -mondtam. Erős a szél? Komolyan? Jobb nem jutott eszedbe? Mégis úgy tűnt bevette.

-Aha..hát az látszik a hajad állapotán! -kuncogott édes hangján.

-Hé! Az anyatermészet felesküdött a hajam ellen..ez tény! -nevettünk mindketten.

-Szóval. -komolyodott el újra.-Mi a baj?

-Én csak...elfáradtam. -hazudtam. Egyértelműen hazudtam annak ellenére, hogy Ő az utolsó személy akinek hazudnék. Legszívesebben a képébe ordítanám az igazságot! De mi is az igazság? Ezt nem lenne szabad! *Nem Harry..tagadnod nem lenne szabad. Annyira nyilvánvaló!* De ez beteges..nem normális. *Az nem normális hogy nem látod. Ő az egyetlen esélyed. Csak vele lehetsz boldog!* Na jó..elég! Komolyan magammal vitatkozom?

-Mind elfáradtunk. Aludj egy jót az majd segít! Most itt a lehetőség holnap semmi és senki nem fog felkelteni, ígérem. -mondta egy kaján vigyorral az arcán. Minden reggel Ő kelt föl. Csodálatosak a reggeleim.

-Még te sem? -kérdeztem elszörnyedve. Nem tudom elképzelni a reggeleimet az Ő ébresztései nélkül. Láthatóan jól mulatott az arckifejezésemen.

-Nem még én sem. Kivéve ha szeretnéd! -incselkedett.

-Szeretném. -suttogtam elhalóan. Olyan halkan, hogy lehetetlen meghallani.

-Szeretnéd?-lépett közelebb és ott volt a szemében. Annyira megőrjít. Nem tudok magamnak parancsolni...kéne egyáltalán?

-Boo ez most a valóság: Annyira távol vagy tőlen! Miért?

-Haz én itt vagyok neked. Nem akarom, hogy úgy érezd egyedül vagy. Megbeszéltük nem? Örrökké.

-Örökké.

Hirtelen szorosan magához ölelt és annyira jó volt ott..a karjai között. Azt sem bántam volna, ha ez lett volna életem utolsó pillanata. Boldogan haltam volna meg az erős, védelmező karjai között. Nem is a széltől védett vagy az időközben eleredt esőtől. Inkább önmagamtól..hogy felemésszem magam, hogy az érzéseim felemésszenek. Meg kell bizonyosodnom! Tudnom kell, hogy mit érez irántam!

-Indulnunk kéne. Ha hazaérünk csinálok teát, rendben? -mosolygott. Még ilyen hidegben is képes megmelengetni a szívem.

-Oké! Szükség lesz rá! Megfagyok! Tudod, hogy imádom a teádat! -ujjongtam. Eszméletlen finom teát tud készíteni!

-Aha. -hallottam, hogy még motyogott valamit, de nem értettem. Inkább annyiban hagytam.

Louis

-Oké! Szükség lesz rá! Megfagyok! Tudod, hogy imádom a teádat! -mondta izgatottan. Odavan a teámért. El kell ismerni tényleg jó teát csinálok.

-Aha. Én meg téged. -ezt hangosan kimondtam? Azt hiszem nem hallotta.

-Akkor gyerünk. -mondta

Harry

-Akkor gyerünk. -mondtam. Ő pedig megfogta a kezem. Csoda, hogy ezek után járásra tudtam bírni valahogy a lábaim! Rámosolyogtam és elindultunk.

Mire hazaértünk bőrig áztunk. Konkrétan beestünk az ajtón.

Levettem a kabátomat és indultam volna a földszinti fürdőszobába néhány törölközőért.

-Hé, Styles! Le a cipőkkel! -parancsolt rám. -Összemocskolod a padlót.

Igen, anya! -feleltem gúnyosan viccelődve miközben a cipőfűzőmmel babráltam.

-Hahaha nagyon vicces! Honál egy pár törölközőt? -kérdezte.

-Persze, oda indultam volna! -grimaszoltam amin csak mosolygott.

-Basszus a cipőm teljesen beázott! Csurom víz a zoknim. -mérgelődött.

Épp a fürdőben halásztam elő pár tiszta törölközőt amikor hangos puffanásra lettem figyelmes. Azonnal kirohantam.

-Boo! Nem esett bajod? -rohantam oda hozzá. -Hol fáj? -A padlón hevert. Valószínűleg elcsúszott a vízes zoknijával.

Louis

.Aúú! Fáj az oldalam Haz! -tényleg nagyon fájt.

-Mi a fenét csináljak Boo? Hogy segítsek? Fel tudsz állni? -kérdezte riadtan.

-Megpróbálok. -mondtam. Ennek az lett az eredménye, hogy a lábaim összecsuklottak alattam. Haz elkapott.

-Megvagy. -mondta védelmezőn és a kanapéhoz vitt. Ráfektetett.

-Aúú..aúú..aúú. -nyögdécseltem fájdalmamban.

-Ne haragudj, Boo! Tudod, hogy soha nem bántanálak szándékosan! -simított végig az arcomon aggódó tekintettel.

-Hol fáj? -kérdezte.

-Az oldalam..-válaszoltam.

Hirtelen megragadta a pólóm alját és gyengéden felfelé kezdte húzni. Erre a cselekedetére rákvörös lett a fejem.

-Hadd nézzem meg! -mondta és azzal a nyirkos pólóm halk puffanással a padlón végezte.

-Lou, ez be fog lilulni! -aggodalmaskodott.

-Elismerem, hogy szép a márványpadló meg minden, de kibaszottul veszélyes!

-Csak ha valaki olyan béna, mint te! -kuncogott

-Héé! Nem is vagyok béna! -úgy hangozhattam mint egy 7 éves kislány.

-Nem vagy az Boo. -mondta komolyan majd közel hajolt a fájó területhez és adott rá egy finom puszit. Sírni tudtam volna az érzéstől és nem azért mert fájt. Kicsit sem fájt, Hazza vigyáz rám.

-Vigyázok rád! -mondta.

-Köszönöm! -suttogtam és kaptam egy "ugyanmár" Nézést egy mosollyal párosítva.

-Hozok rá valami borogatást jó? -fölállt és elindult a fürdőbe. Valószínűleg az elsősegély csomagot kereste. Jól sejtettem. Több csomag gézzel meg egy csomó fáslival a kezáben rohangált.

-Óvatosan! -kiáltottam utána ahogy eltűnt a konyhában.

-Tanultam belőled! -kuncogott és egy vizes borogatással tért vissza. Rátette a vízes fáslit az oldalamra és..

-Aúú...ez nagyon rossz! -felszisszentem

-Ettől jobb lesz! Mivel te most nem vagy alkalmas rá gondoltam majd én csinálok teát! Már fel is raktam a vízet forrani. -azzal elrohant a konyhába. Két bögrével a kezében tért vissza, az egyiket nekem adta.

-Vigyázz forró! -mondta

-Köszi!

Harry

Annyira szép! Remélem nem ütötte meg magát nagyon! Nem tudom mit csinálnék ha baja esne!

-Kérsz még? -érdeklődtem miután megitta.

-Egyelőre elég..majd talán később! -mondta

-Rendben! Álmos vagy? -kérdeztem.

-Igen..én is elfáradtam. Plusz még a teád is elálmosított. -mosolyogtunk.

-Akkor szerintem menjünk alu..aúúú. -kezdte volna

-Na jó ebből elég! -mondtam. Felemeltem menyasszonyi  stílusban és elindultam vele az emeletre.

-Hová viszel? Ez a te szobád! -kérdezősködött.

-Ma velem alszol. Vigyázok rád! -mondtam

-De nem gond?

-Ne hülyéskedj már Lou! -mondtam.

-Hát jó...köszönöm Haz!

-Mégis mit?

-Mindent. Hogy törődsz velem..

-Ugyan már Lou. Vigyázok rád! -feleltem.

Bevittem a szobába és lefektettem az ágyra.

Le tudod venni egyedül a cuccaidat vagy segítsek? -kérdeztem.

-Persze..azért még nem haldoklom. -mosolygott.

-Áthoznál egy trikót a szobámból. -kérdezte.

-Ugyan már..adok én. -mosolyogtam rá.

-Köszi anyu! -vigyorgott.

-Szívesen! -nagyon jól szórakoztunk.

Végül befeküdtünk az ágyba. 

-Kényelmes? -kérdeztem.

-Az.. -felelt.

-Fáj még az oldalad? -kérdeztem.

-Igen..még mindig úgyanúgy. -mondta. Ennek nem örültem.

-Szeretnéd hogy hozzak fájdalomcsillapítót vagy valamit? -skérdeztem.

-Ne..nem kell. Majdcsak elmúlik. -mondta.

-Hát jó..de ha bármi baj van azonnal ébressz fel oké?

-Úgy lesz! -kuncogott

-Mi az? -kérdeztem kíváncsian.

-Megígértem hogy nem foglak felébreszteni.

-Louis William Tomlinson felmentelek az ígéreted alól! Majd megtartod máskor, oké? -kérdeztem.

-Rendben! Szavadon foglak! -nevettünk.

-Jóéjt Boo!

-Jóéjt Haz!

Majd elnyomott az álom..

Véleményeket kérnék! :$

Új rész hamarosan!